Toti és Erik (az első 2 év)

Remélem van mindenkinél három napi hideg élelem mielőtt hozzáfog az olvasáshoz, nálam van:D Holis holis holis kezdjem. Voltunk céges rendezvényen családilag. Viktorék látták vendégül a csapat, nagy szervezkedések árán végül sikerült elindulni, látni vicces jelenet útközben, ahogy a rend őrei fizikailag dolgoznak, betolnak egy autót. Hahha.





A kerti parti remek volt, sajna eleinte nagyon fújt a szél de aztán az is rendeződött. S végre összeeresztettük a fiúkat. Viktorka két hónappal idősebb Totinál, szalad meg ilyenek s ha már egy ideje nézeget akkor mosolyog is édesen. Egyébként tulajdonképpen úgy zajlott, hogy a gyerekek után szaladgáltunk, közben ment a főzés meg az okoskodás nameg a szomjanhalás sem fenyegetett senkit. Persze volt homokozás, benti játszás, fogócskázás, tollasozás, focizás, kiszakadt nadrág, autóvezetés a'la kisfiúk, tánccal, hülyéskedés, móka és kacagás. Nagyon jót dumáltunk Juditkámmal, volt min témázni:D Otto nagyon jót játszott Totival meg Bogival is fogócskázott:D















Az unatkozás mint olyan mindenkit elkerült, az egyszer biztos. S végül igazán remek babgulyást ettünk mind, sokat:D Tóni aki végülis főzött bevállalta a konyhásnéni szerepet is. A gyerekeknek már erősen fürcsiidő volt úgyhogy oszlani kezdtünk, Toti kb egy perc alatt elaludt Otto ujjába kapszkodva, idill témája:D S ha valaki meg szeretné kóstolni a különleges zöldségkivonatos üdítőitalt, Nagyhegyesre tartson.

További képeket is fel lehet még lelni itt.

A 33as úton elhagyva a várost pedig vicces felirattal találkozhatunk. (megfejtéseket a szerkesztőségbe. meg a többit is:P)



Volt ám nagy balesetezésünk is:( Ifiúr ugye előszeretettel hordoz valamit a kis kezében véres kardként, mintegy kapaszkodót. A konyhai pakolóturnéról egy merőkanállal és egy krumplinyomóval indult ablakozni, de elszámította magát -nyilván fejzámolásokat szokott végezni, így értve - s nem érte el az ablakpárkényt s belefejelt a krumplinyomóba. A szeme feletti rész sebesült meg, folyt a vér a fehér ruhára és persze ment a nagy ordítás Toti részéről én meg szanaszét pánikoltam magam, mivel nem láttam honnan jön a vér. Gyors hideg vizes kezelés után láttam mizu, megnyugodtam, hogy nem a szeme s miután ez megtörtént ki is akadtam, inkább az eset után legyen készen az ember, mint az esemény alatt ájuldozzon vagy ilyesmi. Az előrejelzésekkel ellentétben - pedig egy meteorológust sem kérdeztünk - nem lett óriási mokesz másnapra. Csak kicsi, a bibi már azóta alig látszik. Ez hétfőn volt amúgy.

Kedden harmadik nekifutásra de végül sikerült Szandival és Zétivel összehozni egy találkozót:D
A fiúk elvoltak a játszin, persze nem a játékokkal először, míg mi dumáltunk nagyon, volt mit megbeszélni s így sem értünk korántsem a végére. A fiúk elvoltak egymás mellett inkább mint együtt játszva, nagyjából egyidősek úgyhogy nemsokára majd együtt is eljátszanak jobban. A végére eléggé fáradtak lettek mindketten, akis hősök.


Délután Ágóval és Annával sétáltunk s voltunk játszótéren is, pedig mint kiderült, Anna nem rajongója az efféle helyeknek. De Totiért végülis ez is belefért. S mien jó volt ugye. Persze nem tudtam lefotografikázni, mert gyors a mozgása ha meglátja az apparát, másrészt a gép is rosszalkodik mostanában, sok blurry, homályos képet produkál.







Szerdán Imázskodós nap volt, közben Éva néni vigyázott Totira.


Csütörtökön egy másik, szintén régóta húzódó találkozóra kerítettünk sort, Vikivel és Csengével találkoztunk. Persze Toti aludt fél tízig, nehogy el tudjunk indulni. Valószínűleg a bazinagy vihar miatt. Pont ez indokolta azt is, hogy nem nagyon tudtak a gyerekek lenn játszani mert sajna minden vizes-sáros volt még délelőtt. Szóval fenn folytatták a játszást, nem kellett őket sem félteni. Táncoltak, felfedeztek,lépcsőztek, Cseni mondta, hogy kukk, ettek meg minden, elszállt az idő sippsupp. Már nagyon álmosak voltak a végére, a nagy játszásban meg haverkodásban kifáradtak mindketten. Vikivel persze bírtuk volna még folytatni a dumálást de majd legközelebb.













Toti itthon szesszi joghurtevést mutatott be, amit zuhanyzás követett és az aznapi ezredik átöltözés.



Este a játszira beszéltük meg a találkát Mesivel és Jucussal. Persze ilyenkor kb annyit lehet bandázni, hogy két percenként egy szót tudunk váltani, mert Toti úton van mindig. Otto is befutott egy kicsit, úgyhogy a gyermek rendesen gardedámmal nyomta. Hazafelé még tudtunk egy kicsit dumálni a lányokkal, kapott a királyfi szép ajándékokat is, köszi értük.




Pénteken Otto korán elindult Balatonra konferenciára, mi pedig Ágóval elvittük Toti egy jó kis shoppingolásra. Mondanom sem kell, a férfiúi jegyek kezdenek kiütközni erősen a gyereken, nagyon bírja unni ám. Aztán ismét Imázskodás, délután alvás, játszi, fuvar az állomásra, egyedül fürdetés, nyugis alvás, 24 nézés.

Szombaton olyan napot tartottunk mint bármelyik hétköznap, vasárnap pedig mentünk. Babaúszásra, ahol ifiúr produkálta magát nagyon, élvezte a vizet. Aztán Nyíregyháza, az úton semmi alvás, emiatt kicsit vagyis nagyon hamar fáradt lett Toti. Nagyiéknál a szokásos tv szerelős járkálós körrel meg is volt a dédiék extra kilométeradagja, otthon pedig ebéd, játék, ágógolás nameg kajakunyizás ment ezerrel. Az alváshiány kicsit látszott rajta, így el kellett indulni időben.
























Hétfőn minden ment ahogy kell, annyi kivétellel, hogy készülődés ment a Kavics Leonard koncertre. Ágiékkal mentünk, nagyon jól éreztük magunkat. Megváratta a népet mire elkezdte a koncertet, de amikor elkezdte akkor majd leszakadt a fejünk, azt olyan erővel tette. S aztán ez folytatódott is. Az egyetlen kívánnivaló, amit meg lehet említeni, az a sok sok hosszú szólózás. Örömzenéltek minden dalban szinte, volt, hogy öt perceket is, amit a végére a közönség néhol már lötyögéssel reagált le, de a band és Lenny nagyon élvezték. A tömegben amúgy remek volt a hangulat. Sikerült pár felvételt is készítenem. Ha félmeztelen képekre vagy kíváncsi, máshol kell keresned, mivel a várakozásokkal ellentétben csak az utolsó percben került le a zatléta, de ettől függetlenül is remek volt a koncert. Volt ilyen meg ilyen s a végén erre mindenki sikítva őrjöngött. De hogy miért nem mentünk a dedikálásra azt nem értem...pedig kiabálhattuk volna hogy leennii. Hihhető. Nameg miért nem mentem előre mikor facebookos képeket csinált. Nincs nyaff, jóvolt ahogy volt, utána még bambiztunk is egyet.


Tegnap játszótereztünk sokat, délután Illykével és Sárikával is összefutottunk. Sárika lefotózott mindenkit. S nagy események is történtek. Délelőtt méreckedtünk, 11300 gramm, 77 cm. Meglátta Ottot egy fotón, rámutatott s azt mondta Apa. S mikor megkérdeztem hol van anya rámmutatott. Olvadás. Pedig ez még szinte semmi:D Ma szorgoskodós nap volt nagyon, jött Éva néni is segíteni.
A játszótéren incidensünk volt, ugyanis belefutottunk egy nem kedves kisfiúba aki irigy volt a játékokra -melyek nem a sajátai voltak - s sicc-cel meg hess-sel próbálta távol tartani tőlük Totit, majd meglökte, kitépte a kis kezéből a lapátot - mert neki szabad, phö - el is esett a lelkem, meg utána homokot szórt rá, épp sikerült elétenni a kezem h ne menjen a szemébe. Semmit nem reagált arra amit mondtam neki, hogy ezt nem kéne meg így meg úgy, még az ovis kislányok is Toti védelmére keltek. Eközben a kisfiú anyukája Single&Fabulous feliratú pólóban hahotázva csicsereg a mobilján tudomást sem véve róla mit művel a gyereke. Nem könnyű az ilyen esteket kezelni, szerencsére Totit nem zaklatta fel a dolog.
Ami még említésre méltó, az a fogak száma: a meglévő 10 mellett már kettő alsó őrlőnek is érezhetően kibújt a teteje, de a java még hátra, ugye. Így 12 foggal rendelkezik az ifiúr. Remélhetőleg "csak" emiatt hőemelkedett és nyűgös s nem fázott meg ebben a hülye időben, mikor még én sem tudom mit vegyek fel, hogy ne fázzak vagy süljek meg. Ah. Jaa igen. S itt is.