Toti és Erik (az első 2 év)

A nagy alvás után a Jubin kötöttünk ki ismét, Toti motorozott, öt teljes percen át :D



















Szerdán bementünk egy kicsit a gyáárba, volt nagy mosolyáradat az ifiúr irányába. A sok ember s a nagy idegen hely hatására olyat tett, ami eddig nem volt jellemző, ölbekéredzkedett, s mindenkitől át hozzám. Aztán ahogy egy kisebb irodába érkeztünk s nem volt körülötte olyan sokmindenki egészen feloldódott, hurcolta a vizespalackot, rendezte az irattárolók kulcsait, fitballozott és kapott kéét Tútó Rudit is. Aztán lassan indultunk, hagytuk a lyányokat dolgozni is egy kicsit:D

Délután Sárikával, Illykével és Sanyával elmentünk a Pagonyba, persze beszélgetni nem nagyon tudtunk, hisz az egyik gyerek erre a másik arra. S Toti emlékezett a nem szerencsés lejövetelre s rendesen fel kellett menni érte. Mire kettőt pislogtam Illyke már fenn is volt. Totit pedig valahogy megpróbáljuk emlékeztetni arra, amit amúgy szuperül tudott.









S ha cég akkor az Ottoé sem maradhatott ki, rajzolgatás, papírrepcsi, kukkosjáték meg minden volt. Aztán jött Évanéni, úgyhogy nem unatkozott a gyerek. Én mentem a hőn imádott terhesgondozósdira, minden oké, a vérnyomás továbbra is alant, viszont hallottam a szívhangját a kis mocorgó 2.0-ának:D Olyan jóó:P Már kerekedik a pocak, érzem elég sokat, hogy mocorog. Ha Ő is úgy akarja akkor két hét múlva kiderül, kisfiú-e vagy kislány. Izgiii:P

A kis okoska cumisüvegből issza a levest, hiszen élni tudni kell ugye. Mindezt azután, hogy a 11-ig alvást követően délután 2 és fél 6 között ismét az alvással töltött órák számát növeltük. Ennek örömére jól ki is mentünk a pagonyba, ahol a nagyok elrontották Totit, eddig tudta, hogy tolatva kell lemászni magaslatokról, de most úgy leste el a csínját-bínját, hogy le lehet onnan lépni is. Megúsztuk nagy baj nélkül de ha rajtam van az ekg tuti rohant volna az orvoscsoport.
Befutott Otto is egy kicsit levezetni a napi stresszt, mert ott ugye nem volt min izgulni:D Viszont nózizott Toti vele is s az sejbejó volt.





Ma pedig jól megcsapotak reggel merthogy ugye AFP, aztán megintcsak orvososdi, szóval Toti Ágóval játszizott, ki is fáradtak, most alszanak mindketten. Így közben azonnal észrevettem, hogy megjöttek a víz alatti fotográfiák, íme:

Ki korán kel, sokat vasalhat, s nézhet sok 24-et. Így indult a csütörtök, de nem maradt így végig. Rég nem látott egyetemi barátosném Ági tett nálunk rövid látogatást csütörtökön, melynek során tettünk egy nagy sétát a nagyerdőn is, keresve az árnyékos területeket, hogy napszúrás nélkül tudjuk az elmúlt időszak eseményeit elmesélni s a nagy dolgokat megvitatni.

Délután a séta során a szomszédos jegyek mibenlétével kapcsolatosan terveztünk érdeklődni az illetékes szerveknél, meg is szereztük a karszalagot s mikor indulunk volna haza, úgy alakult, hogy Nonchyka szembejött, szóval addig-addig, hogy az Ottók hazamentek mi meg lyányok bementünk a szivárványos kapun.


Otto nem szokta túl gyakran egyedül fürdetni az ifiurat, de természetesen gond nélkül abszolválta a feladat, miközben mi kerestünk ennivalót, innivalót, körbejártuk a terep, beszéltünk ismerősökkel, leültünk nézni Kispált aztán ahogy jött az idő, a csodálatos víztorony mellett kerestünk helyet, hogy jól megnézzük a Budapest Bárt. Mit is mondhatnék azon kívül, hogy jó volt, remek volt, hogy lehetett táncolni, pörgősebb és interaktívabb volt mint a Kölcseys koncert, de ez elvárható egy fesztiválon;) Ezekután a dumaszínházat is megtekintettük, hogy aztán a nevetéstől fájó arccal meghallgassuk a Shantel-t. Remek kis fesztiválkodás volt, igazán jól éreztük magunkat:P

Péntek délelőtt a beígért háztűznéző buliba mentünk Totival Ágiékhoz. Nagyon szép a lakás, ha nem kellett volna ennyit várni még jobb lett volna, de minden jó, ha a vége jó, ugyi.


A fijúk régi baráttokként játszottak, lehetőség szerint mindig mindketten ugyanazzal a játékkal:D Pakoltak, motoroztak, kukkozttak, tv-t szereltek, ettek-ittak-kacagtak, kisautóztak helikoptereztek, irodaiszékben pörögtek sokat.


Hihetetlen milyen aranyosak bírnak lenni:D













Mikor eljött az alvásidő hazasenderedtünk. A jó nagy pihenés után ismétcsak a szivárványos kapunál kötöttünk ki, s be is mentünk mind.





Toti első látogatása fesztiválon. Nézelődnivaló akadt szép számmal, a Nagyszínpad mellett kötöttünk ki Irie Mafia koncerten. Kicsit a babakocsiban ücsörgött az ifiúr de aztán kiszállt, pakolt, mászkált, felfedezett s persze a szokásos programot is végre kellett hajtani, a csajozást. Ottoval felváltva követtük a nagy felfedezést, kapott sok mosolyt a kis édespofa, a zene, a zaj nem különösebben érdekelte, annyi dolga volt. De akit abszolút nem zavart a zaj (nagyszínpad mellett ez nem puszta frázis) az Csenibaba volt, aki punkfrizkóval érkezett a fesztválra, hogy jót aludjon a babakocsiban. Addig Viki Totizott nameg bulizott s mikor a kisasszony felébredt, mindenki örömére buliztak a csajok:D Toti számára a biciklisek voltak igazán érdekesek, úgyhogy ott töltöttünk sok időt, néztük a bungeejumpereket, aztán átsétáltunk Mónikához, s lassan eljött az idő, hogy lassan befejezzük a fesztiválozást aznapra. Hazasétáltunk s Toti be is ájult, Otto pedig maradt még.






Aludt jó sokáig Totika, délelőtt jól bevásároltunk, aztán főztünk, a délutáni pihi után pedig jó nagyot játszótereztünk.















Majd jött a zuhé, huss haza.










Elalvás előtt főaranyoskodott a kis drágaság.





Aztán én még összeszedtem magam s a nagyhidegben elindultam még egy kicsit kihasználni a karszalagos létet. Voltam is meg nem is, egy kis Neo, Péterfy Bori, Tankcsapda, Mystery Gang aztán a hidegre való tekintettel EZ Rollers már sajna nem. Áldott állapotban nem úgy vannak a dolgok mint egyébként, s a cipőválasztásom sem volt a legjobb. Nade jókis fesztviál volt, azt meg kell hagyni. Jó ötlet volt a Nagyerdőre hozni:P

Voltunk babaúszáson is ám, megtanult Toti egy nagyon fontos dolgot: bugyborékolni. Egyébként meg akkora egy vizimutymuty a gyerek, hogy nemigaz. Utána Nánásia volt a cél, Toi elaludt az autóban úgyhogy nagyon lassan mentünk, hogy tudjon pihenni. Kellett is, hiszen egész délután rettentő elfoglalt volt, enni se volt ideje, nemhogy aludni. Füvet kellett nyírni, csirkéketnézni, kutyázni, virágokat locsolni meg ilyenek. Hazafelé is aludt kb fél órát a kocsiban de nagyon fáradt volt, ennek eredményeképp ma olyan csodás meglepetéssel szolgált, hogy csak na, lehet irigykedni: TIZENEGYig aludtunk. Aztán lementünk sétálni babakocsi nélkül egy kicsit, s kettőig bírt ébren maradni.

S ami nagyon nagy dolog s említésre méltó: nagyon elkezdődött a magzatmozgásérzékelés a hétvégén:P Hetek óta érzem, de mostmár arra gondolok, nemsoká hátha kívülről is lehet érzékelni.