A vasárnapot masszív pihizéssel töltöttük, semmi xtra nem törpént. A két ünnep közinek megvan az az előnye, hogy relatíve lazza. Ennek fényében Otto azonnal lightos hétfőt tartott, dél körül már itthon is volt, jött vele Sanya és Gergő is, egy kis Ottókázás, ikszboksz:P Megkaptuk Sáika hiperbiztonságos peros hintáját, siker, a hinta menő. Nagyon jól érezte magát mindenki, aztán délután kettesben maradtunk, ugyanis a fiúk elmentek fotszimeccseket nézni, Totinak csak én maradtam mint program. Be is aludt délután, este fürdetés és szépen elalvás lett volna a terv. Megfürdettük, abban nem volt hiba. De az elalvás egy órácskába telt, az éjszaka 2óránként fenn voltunk, egyszer több mint másfél órát, úgyhogy a reggelt óóriási pradákkal a szemem alatt kezdtem.
De volt program dögivel úgyhogy pörögtünk. Délelőtt persze nem sikerült elaludni mikor kellett volna úgyhogy mikor megjött a Hugi – hjaajjj de jó is vót h kicsit többet tanálkoztunk – nem sokkal később jól el is aludt. Ennek örömére nekiálltunk faséértot gyártani, ami igen finomra sikerült:D Bekajáltunk aztán mentünk szépítkezni vagyis csak a Hugi, megfodrászkodtuk:D Tudtam kicsit Noncsikázni Enci és Dani is épp ott voltak úgyhogy ők is találkoztak élőben is a kicsi Totival. Huginak közben szépséges frizurája lett:D Utána hazasenderedtünk, kicsit vacsiztunk és jöttek a lányok. Az hárem:D Hoztak zenélős kisautót állatkákkal, remek darab:D Toti hanyatt is vágta magát mikor meglátta:D Csodálták a kis Totimanót, kicsit beszélgettünk, ollyan jó volt:D Toti is élvezte, hogy a figyelem középpontjában volt – amúgy nincs ehhez hozzászokva – aztán egyszercsak benyüszizett, hogy akkor mostmár álmos, úgyhogy a hárem elindult, mi pedig kezdtük az esti ritualt.
Fürdetés és sippsupp altatás volt. Közben Otto itt tépelődött menjen-e szülinapi buliba vagy sem, ez abból állt, hogy fel s alá járkált a lakásban, néha megkérdezte mi legyen, aztán jött a telefon, hogy hol van már úgyhogy összeszedte magát és indulásra adta a fejét. Toti persze akkor ébredt fel s az új „megtanítjukagyereketegyedülelaludni” módszer értelmében nem a szokásos popsirázós tutujgatós menet volt hanem a kicsit sírnihagyós ami szívbemarkoló, pontosabban szívet szaggató. Viszont hatásos, egy ilyen alig fél órás kör után legközelebb reggel ébredt a drágaság, úgyhogy mondhatni bévált.
Reggel vidám ébredés, délelőtt virgonckodás, így indult az év utolsó napja. Aztán délelőtt pocc, majd jött a Hugi. Ettünk aztán elindultunk shopping a szilveszteri menühöz. Well, aki ilyenkor bevásárlóközpontba merészkedik az nincs eszénél. Mi sem voltunk annál. Megint Cora, sorbanállás több, mint fél órán keresztül. Mert minden sorban áll két nagybevásárlós nímber, de nem ám kaját piát vesznek ezek esstetleg mosópor mittomén. Ruhát wazze, papucsot aztán kártyával fizetnek és mögöttük csak csontvázak állnak - mint tavalyi bújócska győztesei- mert mindenki feldobta a talpát mire minden tételt lehúz az a szerencsétlen pénztáros. Na szóval miután felforraltuk az agyvizünket hazahúztunk, nekiálltunk főzni, Ágó nemes feladatot végzett eközben, Totikázott:D A shoppingolás alatt az Ottok itthon nyomultak kettesben, a kicsi bemutatta tudományát a nagynak, mász, húz, elér kategóriában:D Könnyes búcsút vettünk aztán a kicsivel, egy darabig ismét a krakkóiak övendhetnek majd jelenlétének.
Mi eldöntöttük nagy nehezen, hogy elindulunk szilveszteres buliba Sanyáékhoz. Sárika igazi királylány lett, Illyke jól elvolt Totikával, aki szintén nyugodtan fedezte fel az új terepet. A fiúk természetesen a világ dolgaival voltak elfoglalva és fogyasztottak az év leteltének örömére, illetve egymás látásának örömire. Nameg én voltam a sofőr, negatív kritikát nem kaptam, sőt, parkolásilag pozitívat:D Az nagyon nagy dolog:P Nyomot természetesen hagytunk, egy jó kis bögrét sikerült elejteni s eltörni, de nem ért különösebb tróma senkit, előferdült mán efféle Sárika nyomán is. Mire Toti nyűgössége épp elérte volna a tetőfokot elkezdett gyűlni a tömeg. Először Gergőék jöttek, Sárika megkapta a csodálatos királylány ruháját, aztán a többiek: Marica, Miki, Evok, Tomó. Mindenkivel épp pár szót tudtunk váltani, indulni kellett, a gyerek úgy döntött eleget volt ébren mára, erre az évre. Be is ájult Otto ölében azonnal, most is húzza a szobában:D
Nemsoká vége ennek az évnek, befellegzett 2008-nak, mostantól 2009-et kell írni mindenhová, ahová dátumot írunk, eleinte beztos 2008at írunk majd mindenhova:D Amúgy jó kis év volt ez, ugye még terhesen kezdtem, Otto szülinapi zsúrját is úgy hajtottuk végre, kitavaszodott én kigömbölyödtem már nagyon – ez nem változott azóta sem sajnos de dolgozom az ügyön – s mikor úgy tűnt ennél nem lehet már nagyobb a pocak, még nőtt.
Aztán világra jött a kis OttoNorton, s ezzel egycsapásra megváltoztatta az életünket, mondhatni minden körülötte forog, ez a blog is róla szól, mint minden. Mit csinál, hogy van, mit tud, hogy eszik, mit, hogy alszik, mennyit, merre sétál, miféle mutatványokkal kápráztat el bennünket, miket mond, satöbbi. Szeressükimádjuk, nem is csoda, tudományok, adatok listája hófordulókon íródott postokban olvasható.
Velem a babán kívül nemsoksemmi, háztartást vezetek, lassan egész sokmindent tudok főzni, az alvás nélküli lét nem is olyan szörnyű, mint amilyennek tűnt, I am CEO of this household. Igyekszem a legjobbat nyújtani a kicsinek, a nagynak, s közben ugye nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az Anyaság magában foglalja a Nőséget is:D
Ottó pedig nagyon ügyesen dolgozik, intézkedik, halad, családfenntart, néha kiereszti a fáradt gőzt, legfőbbképp íírtó büszke Apuka. 2008 nagy változásos év volt, új életformát kezdtünk, mostmá ez lesz mindig. Család:D Mindenkinek sikerekben gazdag sokjókívánságteljesülős egészségtőlkicsattanós BÚjÉKolásban vagyunk.
