Toti és Erik (az első 2 év)

Eltelt a hét sippsupp megint. Toti felfedezte hogyan kell fényképezni, készített is vagy ezer portrét magáról, plusz mindenről ami épp akkor a környéken fellelhető. Egyébként rengeteg időt töltünk a gyerektérkép előtt, mindent végigmutogat, az összes állatot és járművet, napjában százszor. Ugyanez a könyvekkel. Formaillesztőzés és matrioskarakosgatás, aprópakolgatás is nyerő. Plusz kinn az udvaron rohangálás, motorozgatás, homokozás, pakolás, minden.

Ha már a pakolást emlegetem, egyik kedvenc elfoglaltása mellett sem mehetünk el szó nélkül. A cipősszekrény ki pakolása, széthordozása a házban majd visszapakolás. Ha nem figyel az ember reggel, úgy járhat mint Otto. Felvette az egymás mellett elhelyezett cipőket, egy jobbost, egy balost és elindult. Még szerencse, hogy nem azonnal munkába, hisz akkor ő lett volna a magas barna férfi felemás cipőben:D

Imádja a zenét, táncol amint meghallja, s ha nem megy a rádió miközben kajálunk, szól, h. be kéne kapcsolni.







Ami üdítő változás és megkönnyíti az életemet az a pelenkázós harcok lecsitulása. Egy kisebb könyvtár és játékhalom áll rendelkezésre, a kispárnán fekve elvan míg ügyködök, nem szokott rúgkapálni sem, s a legújabb módi szerint még a csípőjét is megemeli a folyamatot megkönnyítendő.




A VV lezárult, a fiúk is megkapták, senkinek semmi baja nem lett. Nem volt egyszerű döntés. Pontosabban borzasztó nehéz volt. Megvolt és anji, jó lesz a.








Pénteken jött a Hugi Totizni egy kicsit, be lett fogva játszani rendesen.


Délután-este mentünk Sanyáékhoz boldog szülinapi buliba. Sárikának van sok négyésfélévesnek való játéka de akadt néhány amivel Toti is tudott játszani:D Sárika nagyon vigyázott, hogy Toti nehogy valami apró dolgot lenyeljen, leessen valahonnan, áramba nyúljon vagy valami. Illyke is tologatta biciklin, nosztalgikus hangulat témája. A legovárszétszedésnél elszakadt a cérna a kisasszonynál, hiába, Toti szétszedni egyelőre jobban tud mint nagyon építeni. Remekül éreztük magunkat, úgy eltelt az idő hogy csak na. Hazakocsikáztunk, Totika áldottjógyerek módjára viselkedett, elaludt hamar. Szombaton sok dolgunk volt a ház körül, csocsózni is kellett sokat:P A vasárnap ezúttal nem a fa körül forgott, dolgosan telt az a lényeg. Otto sokat Totizott míg én serénykedtem, fiús napot rendeztek.
Ma a csodás időre tekintettel Pagonyoztunk, volt kergetőzés az oviscsoport lánytagjaival, bogárvizsgálás a fatönknél, makkszedegetés, csak motorozás nem volt, hiába cipeltem végig utána. S a mai nagyon vicces újdonság a mutasd meg a nyelved felszólításra adott reakció. Lesz róla video;)

A sok kábelkeresés sikeres volt, a nagy várakozásért kárpótlásképp pár régi meglepetés Toti kép, melyek még a másik gépen pihengettek. Hosszú lobonc, nyárias ruházat, cikkcakkos lábujjak. S a régi lakás.




















Nade ott hagytuk abba, hogy Otto elment Belgiumba üzleti útra. Erről a nemes eseményről is szívesen postolnék pár piktúrát, ha Toti egy jól irányzott mozdulattal nem rejtette volna el az Otto Belgiumba című könyvtár tartalmát valami fellelhetetlen rejtekhelyre. Merhogy titokban hacker a gyerek.

Nem tétlenkedtünk, hogy is tehettük volna, hisz annyi dolgunk volt. A kerti munkákat ehhez alkalmas viseletben illik végezni, alap a gumicsizma. Ha nagy egy kicsit, akkoris.



Bekövetkezett az is, amire annyira nem vártam, mégpedig a székes tudomány továbbfejlesztett változata. A konyhaszekrényhez tolva a bútordarabot, könnyedén lehet kenyérpirítót szerelni, fiókot kirámolni és persze segíteni is, például a krumplihámozásban.














Voltunk háztűznézőben is, megnéztük már Krisz új lakhelyét, ami nagyon tetszett mindnyájunknak. S ahol Toti felbukkan ott nem kizárt, hogy felbukkannak mások is. Szóval a szervezkedés eredményeképp jött még Mesi, Virág Palikával (akinek nem kellett kétszer feltenni a kérdést, átugrik-e Totizni egy kicsit) nameg extraként a vízvezetékszerelő is éppontakkor. Az este folyamán természetesen mindent alaposan szemügyre vett Totika, ki-be pakolászta a mütyüröket, evett kókuszos csókot, ivott finom szörpöt, mutogatta mindenkinek mi micsoda, telefonált. Gyakorlatilag mindenkit állandó mozgásban tartott, közben sikerült pár szót is váltani. Igen jól bírta a dolgokat, fürdésidőben indultunk haza. Persze a "vegyük fel a cipőt" nem azt jelenti, hogy egyből mindenki a sajátját, úgyhogy még egy kört menni kellett az egyetlen férficipőben.

































A pénteki zenebölcsi kimaradt, nem bírtunk odaérni bokros teendőink közepette, de azért ha már benn voltunk Debreháza cityben, egy kis Pagonyozást beiktattunk. Délután jött a fa-szállítmány (tudom, nem kell kötőjel, de ha nem lenne kötőjel akkor..hát mégiscsak na...:D ). A fantasztikus logisztikának köszönhetően nem az ideális helyre borították a szállítmányt, hanem a kocsi elé, de így volt meg a dolog pikantériája:D Köszi amúgy Api, ittis.;) Este megérkezett Otto is a nagy útról, fáradtan de mégis üdén, sok élménnyel nameg sok oládéval. Ezek a belga csokik tényleg hihetetlen finomak. És alattomos módon sosem lehet csak egy darabot enni belőle.












Szombat délelőtt turné a környéken, busznézés, satöbbi. Délután jöttek Béláék. Az esküvő óta nem találkoztunk, meséltek a nászútról, Totiztunk, főztünk, fürdettünk közösen. Toti nagyon fel volt pörögve a közönségtől:D A vidám búcsúzkodás után még tudtak maradni Bélák úgyhogy meg tudtunk vacsizni és a nászutas fényképeket is megnézegettük. Hát mit is mondhatnék, olyan volt amilyennek lennie kellet, életreszóló élmény:D Továbbra is sokat és boldogat Borcsi & Béla.










Vasárnap ugye elvileg pihenni kell és semmit nem csinálni, még a nagykönyv is ezt írja. Nos, a fa miatt ez valahogy nem akaródzott összejönni. A fakirakodás eltüntetésében Lali segédkezett, hozta a kiccsaládot is. Lalika már nagyon nagyfiú, ücsörög és pörögve közlekedik, elkapott kicsit a nosztalgia, mikor Toti is így nyomta, nameg egy kis jövőképet is láttam, hisz nemsoká Erik is efféléket mutat majd be. Nemsoká-mihez képest, ugye:D Toti nagyon vendégszerető módon viselkedett, egy játékot se vett el amivel épp Lalika játszott, s meg is simizte és puszilgatta. Egy rizikós rész volt, mikor megmutatta, hol a szeme, na akkor kicsit izgultam, de nem volt bababalhé. Ebédeltünk, Lalika aludt egy keveset, aztán Totit is letettük, közben a farakás egyre fogyatkozott a kocsibeállón s végül eltűnt. Köszönjük a segítséget még egyszer:D












Közben Egnesszel elmentünk Babaexpora kincset vadászni. Elég későn estünk be, emiatt sok helyen már a kezünk alól pakolták el a cuccokat, ami nem volt olyan jó, a kínálat is megfogyatkozott, viszont voltak ilyenolyan akciók:D Közben megvitattunk fontos témákat.

A hétköznapok szintén gyorsan teltek, helikopterezéssel, kuckózással, rengeteg játékkal. Az idő miatt inkább benti programok voltak. Kedden megvolt az első terhesgondozás Józsán, egész más mint a NagyOtiban, új védőnő, új doki, új hely, új arcok, furcsaságok. Nade ez is megvolt. Szerdán is doki, csak akkor a 32 hetes Uh volt esedékes. Ágó szerencsére ráért, így nem kellett magammal vinni Totit a Klinikára. Remekül elvolt Ágóval és Annával, rekordidőt töltött a babakocsiban aztán csodásan szórakozott az egyetemen. Mindenki odáig volt meg vissza, nem is csoda. Szerecsen lányok olyannyira, hogy még a mobilos fotózást sem állták meg. Jó döntés volt nem magammal vinni az ifiurat, nem győztünk volna egyhelyben maradni.

Másfél órát várakoztam úgy, hogy kb két embert hívtak be ez idő alatt. S mikor behívtak akkor seperc alatt megnézték az ifiurat. Épp virgonckodott, premier plánban ismét megmutatta, hogy kisfiú, ivott is és nagyon édespofa volt végig. Kértem képet is de nem sikerült elkapni jól, inkább alienes, úgyhogy inkább nem boldogítok vele senkit. Viszont kiderült a hasméret miért akkora amekkora:D Kicsit több a magzatvíz, a fiatalúr méretei pedig szintén figyelemreméltóak. BPD (fejátmérő) 85mm (ideális érték:74-86), Thorax AP (mellkas) : 90x86mm, Femur (combcsont) : 62mm (55-65). Totinál ugyanezen értékek: 83mm, 87x88mm és 56mm. Szóval megeshet, hogy nem cáfolunk rá arra, hogy a második baba nagyobb, mint az első. Elevenebbnek elevenebb Erik Zuboly, így érzem.
Köszi csajok, hogy közben felügyeltétek a kis cukorfalat.

Csütörtökön sem tétlenkedtünk, orvosi rendelő nélkül nem telhetett el az a nap sem. Hosszas vakcinavacilla után, úgy határoztunk, leen szuri. Megkaptam, semmi bajunk. S nem is lesz. Tudom.












Totika sztárvigyorog a fotóáppárátnak, olyan édes. Az új rohangálós hóbortnak köszönhetően soxor totál lefőve olvasgatnak fürcsi előtt az apjával. Új nagy haverja az oroszlán, még az imádott kukoricával is megpróbálta megetetni. :D



Pénteken délelőtt Ágó beugrott hozzánk egy kicsit, Toti nagyon élvezte a játszást, olyan jól elvoltunk hogy még fotózni se volt idő. kelekótya vagyok, na.






Szombaton voltak vendégeink, Sárika és Sanya jöttek. Cserépkályháztunk, kajáltunk jól, a gyerekek pedig hihetetlenjól elvoltak. Volt segítségem, sepregettek együtt, kerketőztek, pakoltak, olvastak, meg minden. Sárika már igencsak nagylyány, irányítja a dolgokat, szétjátszották magukat. Volt itt olyan gyerkzsivaly, hogy még. Illyke is befutott végül egy kicsit.






Új módink szerint ha vasárnap, akkor fa. Szóval jöttek a szakemberek, kivágtak pár fát az udvaron, egész délelőtt ment a nagy fűrészelés, Toti félt eléggé. De lekötötte a segédkezés a pakolásnál. Éva néni is jött segíteni, hozott egy babatelefont, Toti nagy örömére. Nyomattam én is a pakolást meg a metszőollózást, lett vízhólyagom is, jessz. A derekam is megérezte a dolgot, tekintve, hogy 10 perc sepregetéstől is kész vagyok:D 33 hétnél járunk, már mindjárt eljön a 36. hét és akkor lehet kezdeni az igazi izgulást:D



Otto a munkahőse témájában nyomul, nekem meg fura ügyem akadt. Nadrágban voltam. Vagyok. Fura. Nem lesz belőle rendszer.






Videok: Toti megsimogatja lalika fejét, aztán meg is puszilja. Aztán Toti a mánáger, kicsit Ottora emlékeztet a viselkedésforma. Végül Sárika és Toti futkorászása.